Kevés magyar település mondhatja el magáról, hogy három, országosan is szamon tartott kertészeti örökséget adott a hazának: egy szőlőfajtát, amelyből világrekord termés és ma is érmes pezsgő született, kettő kajszibarack fajtát, amelyek az ország gyümölcsöseinek meghatározó részét adják, és egy pezsgőgyártó hagyományt, amely fél évszázad alatt kétszer épült újjá a semmiből. Ez a történet nem…
Van egy fa, amely kétszáz éven át a magyar Alföld megmentőjeként élt a köztudatban – ma viszont sokan vádlottként tekintenek rá, miközben ott, ahol egykor a legnagyobb szolgálatot tette, most maga is pusztul. Ez az akác története, ami pontosan azt a kérdést veti fel, amit a történeti kertészet szemszögéből mindig érdemes feltenni: mit jelent, ha…
Miért tartották sokáig értéktelennek a homokot? A Duna–Tisza közi homokvidék évszázadokon át a magyar mezőgazdaság mostohagyermeke volt. A 18. század második felétől a kortársak egyre gyakrabban emlegették a futóhomokot. Petőfi Sándor is megörökítette a Kiskunságról szóló soraiban a szélvész építette és döntötte homokdombokat. Ez nem költői túlzás volt. 1793-ban Kisteleken a mozgó homok nemcsak a…
Fogkefével megmenteni egy szőlőt? Elsőre tréfának hangzik. Pedig Jókai Mór 1898-ban saját kertészeti tapasztalatait írta le A Kert című folyóiratban. A lisztharmat ellen nem a kor drága és bizonytalan ellenszereit választotta, hanem egy egészen egyszerű eszközt. Jókai Mórról legtöbben regényíróként beszélünk. Pedig legalább ennyire szenvedélyes kertész és szőlősgazda is volt. Svábhegyi kertjében évtizedeken át figyelte…